Ha valaki valami idegen lófajtára vágyik, vonzza annak ritkasága, egyedisége, szokatlansága, beszerezhetők külföldi fajták is import útján, vagy egy részük hazai tenyészetekből is.
Általánosan elmondható azonban, hogy hazai, hagyományos fajtáink között szinte bármely célra használható, megfelelő lovat lehet találni, nyugodtan maradhatunk tehát a hazainál is ezen a téren.
Világfajták
Azokat a fajtákat, amelyek a világ egész területén elterjedtek, azonos módon tenyésztik és törzskönyvezik őket, világfajtáknak nevezzük.
Arab telivér
A legrégebbi lófajtának tekinthető, kialakulásának kezdete i.e. 3000-től számítható. Szinte valamennyi kultúr lófajtának a nemesítője. Háborús zsákmányolások, ajándékozások és kereskedelem révén egyaránt terjedt, és népszerűsödött.
Ma elsősorban hobbiló, de tenyésztik versenylóként is, és egyes országokban ma is versenyeznek arabok a galoppon.
A történelem során majdnem minden fajta kialakulásában szerepet kapott nemesítőként. A szépség, az elegancia, a mozgás, az intelligencia, a keménység fokozására vitték be a fajtákba.
Angol telivér
A másik nagyon régi világfajta az angol telivér. Angliában a köztudottan gyors kelta lovak utódai, a galloway lovak a XIV. századtól a versenylótenyésztést szolgálták.
A fajta külleme: nemes, száraz, általában egyenes profilvonalú, többnyire szép fej, nagy szemekkel és tág orrnyílásokkal. Hosszú, de gyakran egyenes és alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett és hátbanyúló mar, dőlt, izmos lapocka, mély, lapos mellkas, egyenes, izmos far. Száraz ízületek, kemény paták. Gyakori lábszerkezeti hiba a franciásság. Mozgása alacsony, tért ölelő, elsősorban lépése és vágtája hosszú, rugalmas.
Az angol telivér fajtát szintén nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba. A jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.
Anglo-arab
Az angol telivér és az arab keresztezéséből kialakult fajta. Igyekszik a két fajta jó tulajdonságait magában egyesíteni. Legnagyobb fajtatiszta állománnyal Franciaország rendelkezik, de kisebb létszámban szinte mindenhol jelen van, ahol az angol telivér és az arab.
Ügetők
Világfajtáknak tekinthetők az előbb a nagy távolságok kocsival történő gyors megtételére, később az ügető versenyekre tenyésztett, arra szelektált speciális lófajták. Ezek az orlov ügető, az amerikai ügető, az orosz ügető és a francia ügető.
Az orlov ügető Orlov gróf nevéhez fűződik, aki a XVIII. század végén ménesében az arab ló szépségét, nemességét és keménységét a nyugat-európai kocsilovak testtömegével, ügetőképességével próbálta összehozni. Az amerikai ügetőnél tömegesebb, nyaka magasan illesztett, mozgása elegáns, akciós.
Az amerikai ügető kialakulása szintén a XIX. századra tehető, és itt is a nagy távolságok gyors leküzdésére alkalmas fajta kialakítása volt a cél. Kitenyésztésében nagy szerepe volt az angol telivérnek, de egyéb fajták is részt vettek benne.
Az orosz ügető az orlov ügetőből, és a gyorsaság növelése érdekében vele keresztezett amerikai ügetőből alakult ki.
A francia ügető fajta kialakulása az amerikaihoz hasonló módon történt azzal az alapvető különbséggel, hogy a franciák az ügetőt nyereg alatt is versenyeztetik, és a szelekciónál szempont volt mindig a nyereg alatt való használhatóság is.
Sportlófajták
"Hobbiló szempontból" a modern sportlófajták bizonyos szempontból lehetnek előnyösek, más szempontból nem biztos, hogy a legmegfelelőbbek. Lovagolhatóság szempontjából bizonnyal általában megfelelnek, hisz azt tartják, hogy a jó sportlovat "már az apja belovagolta". Ez annyit tesz, hogy önmagától szívesen hordja a lovas súlyát, azzal együtt is könnyen megy egyensúlyban, a zablán szívesen megtámaszkodik, jó az öntartása, a lovas segítségeit könnyen elfogadja. Nem kell betörni, elég belovagolni. (Bár ez minden fajtánál cél.)
Természetesen amelyik egyedre ezek igazak, arra öröm ráülni. Ezzel szemben viszont szelekciójuk abba az irányba hatott, hogy a nap 24 órájából átlagosan egy órát dolgoznak, és ebben az egy órában van néhány perc, amíg igen nagy teljesítményre képesek (mondjuk egy 140 cm magas ugrópálya teljesítése körülbelül másfél perc, a melegítés 15-30 perc.) Az idejük többi részét általában a boxban, pihenéssel töltik. Nem biztos tehát, hogy ha a családi lovunkat fél, egész, vagy több napos túrákra (is) akarjuk használni, akkor ez a legalkalmasabb fajta.